Titkon reménykednek az országos döntőben

Fügedi Csaba serdülő csapatával vezeti csoportját a bajnokság alapszakaszában, szeretnének a döntőbe is bejutni.

– Több év után tértél vissza edzőként Mezőkövesdre, hogy álltok a serdülővel?

– Amikor felkértek, hogy újra segítsek az utánpótlás nevelésben, nagy örömmel, elszántsággal kezdtem a munkába. Komplett csapatot kaptam Fecától, a mostani eredmények a korábbi edzők munkáját is dicsérik. Szerencsére sokan nem mentek el, csak a kezdő kapus és egy védekező beállós. Maradtak a túrkeveiek, ők alkotják a csapat gerincét, hozzájuk csatlakoznak a kövesdiek. Ahogyan az edzéseken látszik, többen komolyan gondolják a kézilabdázást, van céljuk, s ez egybevág a kövesdi célokkal. Ez eredményekben is megmutatkozik. Most a téli pihenő idején vezetjük a tabellát, de nincsen sok szünetünk, a héten már meccset játszunk Sárospatakon. Az alapszakasz nehezén túl vagyunk, a legjobbakkal már oda-vissza játszottunk, kivétel a Debrecen, akiket fogadunk majd, az odavágón őket egy góllal sikerült legyőznünk. hozni kellene azt a találkozót, de nem lesz könnyű, s még van hét meccsünk az alapszakaszból. A rájátszásba viszont sok pontot viszünk majd.

– Milyen a mezőny?

– Bár a korábbi évekkel nincs összehasonlítási alapom, tudomásom szerint tavalyhoz képest gyengült a mezőny. Például a Debrecen csapata is, vagy a nyíregyháza. Viszont ennek ellenére nagy fegyvertény, hogy nyertünk ellenük. Az eredményekkel elégedett vagyok. Komoly feladat előtt állunk még, hiszen a rájátszásban a szegedi régió csapataival találkozunk majd, amelyek köztudottan erősek. Ha jól szereplünk, akkor odaérhetünk az országos hatos döntő mezőnyébe, de, ha lesznek nálunk erősebbek, akkor nem leszünk csalódottak. Titkon azért reménykedünk a döntőben.

– Milyen feladatok állnak még előttetek ezen kívül?

– Például az, hogy a legfiatalabbaknak több játéklehetőséget adjunk, ez a gyengébb ellenfelek ellen meg is valósul. Sajnos az 1996-os korosztály után nagy űr van, a következő három évjáratból kevés játékosunk van, jobban kellett volna koordinálni a nevelésüket, oda kellett volna figyelni erre. Most elsők vagyunk az alapszakaszban, de a következő három évben valószínűleg nem lesznek ilyen sikereink, mert kevesen leszünk. Át kell gondolni a struktúrát, olyan alapok kellenek, amilyenek a focistáknál vannak, ahol két évenkénti korosztályokban van sok gyerek, kövesdiek és környékbeliek. Ezért persze tenni kell. Megfelelő szakemberek kellenek az általános iskolákba, mert különben nem lesz a korábbi években megszokott, s már elvárt színvonalú utánpótlás Mezőkövesden.

– A serdülők mellett ovisokkal is foglalkozol, velük mi a helyzet?

– Sajnos még nincs nagy bázis, jobb lett volna, ha az óvodákban tartani a foglalkozásokat, megfontolandó, hogy ott, ahol megfelelő terem rendelkezésre áll, heti 1-2 foglalkozást tartsunk. A focisták jobban csinálják, több gyerekük van. Megharcolni nem kell a gyerekekért, de természetesen nekik is a gyors, ügyes gyerekek kellenek, akik felfogják a feladatot. Koppánynak van egy népesebb korosztálya, de minden korcsoportban hasonlóra volna szükség. Van lemorzsolódás is. Az utánpótlás nevelés fokmérője, mennyi fiatalt ad a felnőtteknek. Most vannak páran, akik oda kerültek, persze kényszerűségből is, de hellyel-közzel megállják a helyüket. Ez jó játéklehetőség nekik, meglátszik, hogy voltak olyanok, akikkel komolyabban foglalkoztak. Ők NB I/B-s játékosok lehetnek, de valaki az első osztályban is meg fogja állni a helyét.