Az NB I/B Keleti csoportjának bajnoka a Mezőkövesdi KC

Sohasem nyerte még meg a másodosztályú bajnokságot a Mezőkövesdi KC. Egészen eddig.

Gödöllői KC – Mezőkövesdi KC 29-35 (13-17)
Gödöllő, 250 néző, vezette: Szécsi, Szőke
GKC: Hambalgó, Markó, Nemes (kapusok), Kocsis 2, Domokos 3, Márkus 7 (2), Varga L. 2, Korondi, Bátori, Bagó 1, Soós 5 (2), Varju, Mikita 8, Széles 1. Vezetőedző: Bartos Gábor
MKC: Kovács J., Tóth K., Sipos (kapusok), Benis 3, Molnár 3, Fekete L. 4, Kleis 9 (1), Trivkovics 5, Gyuris 1, Kovácech 6, Nyikes 2, Varga A. 2, Fekete D., Kovács P., Nyitrai J., BÁn N. Vezetőedző: Avar György
Hetesek: 5/4 ill. 1/1
Kiállítás: 2 ill. 14 perc

Közel kétszáz kövesdi kísérte el csapatát Gödöllőre, ahol a listavezető MKC-nak jó esélye nyílt arra, hogy bebiztosítsa bajnoki címét. Ehhez mindössze egy pont megszerzésére volt szüksége. Az ünnepléshez pedig segítségre nyújtott a hazai klub is, hiszen szokásos hazai pályájuk helyett az egyetemi csarnokban rendezték meg a találkozót.
A Gödöllő kezdhette a játékot, de Trivkovics szerezte meg az első gólt, mondhatni, a szokásos mederben indult a meccs, hiszen lőtt még egyet, közben pedig Kleis is betalált, míg a túloldalon Márkus vette be Kovács kapuját. A harmadik percben azonban váratlan fordulatot vett a mérkőzés, támadásban több hiba is becsúszott, a házi gólkirály Márkus mellé még Kocsis és Varga László is elkezdett fölzárkózni, s 4-3-ra fordított a házigazda. Aktivizálta magát Kovácech, aki átlövésekből volt eredményes, de balszélről és beállóból is betalált a Kövesd, s visszavette a vezetést, amelyet aztán már nem is adott ki többet a kezéből, bár a 14. percben még 9-9-re egyenlített a Gödöllő.
Varga érkeztével fölkeményedett a vendégek védekezése, ugyanekkor Kovács is több fontos védést is bemutatott, s ez, valamint a hatékonyabbá váló támadójáték – elég volt ahhoz, hogy leszakítsák a hazaiakat. Tizenhárom percig nem kapott gólt a listavezető, lőtt ellenben hatod, amelyen öt játékos osztozott, s majd’ minden posztról betaláltak. Voltak azonban elkapkodott támadások is.
A játékrész hajrájában azonban hetesből megtörte gólcsendjét a Gödöllő, majd emberelőnyüket kihasználva “belemelegedtek” a gólszerzésbe, s lőttek még kettőt akcióból, majd egyet időntúli szabaddobásból. Utóbbit Kovács bevédte.
A második félidő elején dűlőre akarta vinni a dolgot az MKC, ennek jegyében Benis és Kleis vívott gólpárbajt, mindketten elég nagy helyeket találtak a falban. Segített persze az is, hogy a labdaszerzések révén indulásokból is növelhették az előnyt. A 39. percben már nyolc, a 43-ban pedig már kilenc gól volt a kövesdiek előnye. E tájban kapta egyébként első kétpercesét a hazai alakulat, míg a kövesdiek túl voltak már néhányon, noha korántsem az összesen. A kövesdiek egyébként összesen még egy percet sem lehettek előnyben, mert akkor éppen Molnár is ki volt állítva. Innentől nagyjából az 53. percig felváltva estek a találatok, Fekete is elkezdett “termelni”, majd egyre kevésbé lett hatékony a védekezés. Kovácsot Tóth váltotta a kapuban, négy perccel a vége előtt pedig öt gól volt a differencia. Nyikes két találata megnyugvást hozott az utolsó percekre, a kispadon már ugráltak a cserejátékosok. Egyre többen, először ugyanis Tóth csatlakozott hozzájuk, néhány másodperc múltán pedig Nyitrai is a sort gyarapította – nem önszántukból, hanem mert a játékvezetők küldték őket. Sipos védéssel mutatkozott be, de eztán kétszer nem volt szerencséje, két lövés is a felső lécről vágódott be. Az utolsó kövesdi találatot Varga jegyezte, de Nyikes kiállítása miatt tovább gyarapodott a kispad mellett állók száma. A lefújás után pedig elkezdődött a fieszta.
Az örömtánc és a bajnokcsapat feliratú pólók felhúzását követően pacsizás, majd az aranyérmek átvétele következett. A díjat Juhász Istvántól, a klub korábbi edzőjétől – aki az MKC-t elsőként az élvonalba vezette -, az MKSZ szakmai igazgatójától kapták meg a játékosok és a vezetők, és a szakmai stáb. Ezután következett a szurkolókkal közös ünneplés a pályán, majd a sportcsarnokon kívül.