Kellenek a hasonló sikerélmények

Rosta István nem volt elégedett a beállós körüli védekezéssel, Skaliczki László dicsérte a zsigerből jött játékot.

Rosta István: Az adódó sanszokkal jobban élt az MKC, nekünk elég sok tiszta helyzetünk kimaradt. Kiélezett meccs volt, végig vezettek a kövesdiek és megérdemelten győztek. Tudtuk, hogy nehéz lesz győzni, hiszen az új érkezők közül Grigorjev extraklasszis, Mekaru biztos kezű, Bozoljac védekezésben nagyon jó. Nagy bánatom, hogy az ellenfél beállós játékát nem sikerült semlegesítenünk, Trivkovics “szabadon garázdálkodhatott” a hatosunkon, támadásban két sérülést okozott, ez negatívum. Petró végülis hiányzott, de, ha nyerünk, akkor azt mondhattuk volna, tudtuk pótolni, így azt, hogy nem sikerült. Sok gólt kaptunk, a 24 lőtt pedig kevés. A hangulat remek volt, az óra jó párszor érdekes volt, nem emlékszem, hogy máshol 3-szor kellett volna visszaállítani, mert érdekesen pörög. Hosszú út van még mindkét csapat előtt, a rájátszásban találkozunk. Bajorhegyinek a foga, Dobónak az orra sérült meg “véletlenül”, Szabó nem tudja, hol sérült meg a térde, sok harc volt.

Skaliczki László: Tudtuk, hogy nekünk egy héten két meccs nagyon sok, akik szerdán játszottak, kihajtották magukat, hiszen akkor végig meccsben voltunk. Egy napot tudtunk az Egerre készülni, ez látszott is. A játékunkban azok a részelemek, amelyek 2-3 emberből működnek, szórványosan jelentek meg, amikor Alexet kivették, megállt a begyakorolt játék. Nem is nagyon tudtunk erre készülni, csak érintőleg. Azt az élményt, amit Orosházán átéltünk, különbontottuk, ez nehéz szakmai feladat volt. Köszönhetően szurkolóink fanatizálásának, a srácok zsigerből egyénileg megoldották a helyzeteket. Balázs ugyanazt hozta, mint a Csurgó ellen a végén, s ez most is döntő volt. Mindenki igyekezett hozzátenni, de szakmailag kell ebből okulni. Örüljünk, hogy a tíz napot lehoztuk, továbbjutottunk, ezt a fontos meccset pedig hoztuk, s már 10 pontunk van. A rájátszásra kel összeérnünk, ott ilyen hőfokú meccsek várnak ránk, kellenek majd a bravúrok, a fölépítettség, az előremutatás.

Az alapszakaszból öt meccs van hátra, így is lehetünk azonban 15 ponttal is utolsók, s azzal 1 pontot kapunk, s lehet, hogy a 11 bónuszpontos és az utolsó közt 5-6-7 pont lesz a különbség. A többiekkel szemben pedig még kevesebb. A bravúrok nem itt kellenek, de gyűjteni kell a pontokat, nehogy egyből leírják a Mezőkövesdet. Tudjuk jól, ha megjelenik kinek kell kiesni, ránéznek a térképre, itt van három csapat egy bokorban, még valakit találni kéne. Az, akit hirtelen találtak Baranyában, az még a felsőházért is csatázott volna. Hihetelen érdekes a kialakult helyzet. Most fontos, jót tesz a lelkünknek, hitünknek, hogy versenyben vagyunk, most tudunk komoly versenyfutásba belemenni, ehhez adjuk őszintén magunkat. Ez vizsga mindannyiunknak, téthelyzet van. Úgy könnyű mindannyiunknak, ha nem nyom a győzelmi kényszer. De ők is többek lesznek, ha ezen átmennek a 19 meccs alatt.
Jövő héten egy katlanba megyünk, a komlói aréna hihetetlen. Fontos lesz, hogy ott mennyire lesz meg a tűz, tudunk egymásra számítani, tudjuk fölspanolni, jó döntéseket hozni. Az egyik legkeményebb katlan az alsóházban, utánunk. Nagyon élnek a csapattal, buzdítják őket, reméjük, kezeljük ezt a helyzetet. A gólokat hiányolom, jó volna végre 30-ig eljutni és csak huszonvalamennyit kapni.