A mezben szívnek is kell lenni
Nem tört meg az ózdi átok, az MKC nem csak tét, hanem edzőmeccsen sem tudott győzni az Ózd otthonában. Zsigmond György szerint magától nem is fog megtörni ez a rossz sorozat.
Nem nyert még Ózdon a Mezőkövesdi KC felnőtt csapata, sem bajnokin, sem kupameccsen, de még felkészülési találkozón sem tudott több gólt lőni ellenfelénél az ózdi csarnokban a kövesdi egylet az elmúlt közel húsz évben. Zsigmond György még nem hallott erről, ezért is kérdeztük a találkozó után.
– Mit éreztetek, amikor beértetek a csarnokba?
– Visszaemlékeztem a régi időkre, régen jártam itt, például nem voltam a Veszprém csapatában az ominózus 2000-es mérkőzésen, amikor az Ózd 16-15-re győzött. Jó volt visszagondolni, akkor az Ózd még fellegvár volt, nem világsztárok, hanem csupaszív, lelkes emberek játszottak itt, ez semmit sem változott a 15 évvel ezelőttihez képest. Megvolt az elszántság, fölszántották a padlót, s meg lett az eredménye.
– A játékosokon mit láttál meccs előtt?
– Semmi furcsát nem tapasztaltam.
– Pedig valaminek kell lennie, mert még sosem nyert itt az MKC, most sem.
– Erről még nem hallottam, a régiek közül sem mondta senki. De, ahogy mondani szokták, minden sorozat megszakad egyszer, remélem, hogy ez éppen a bajnokin történik majd meg.
– A meccsen mit láttál?
– Amit hiányoltam, hogy nem az a csapat volt, amivel eddig készültünk. Volt már több edzőmeccsünk, ezek alatt más tempóban, más hozzáállásban kézilabdáztunk. Most olyan langyos víz volt, hogy csak legyünk túl rajta. Ha valaki akar, az akar kézilabdázni, ha nem, azzal én sem tudok mit kezdeni semmit. Az első félidő kritikán aluli volt, végigsétáltuk, az ózdiak pedig lerohantak, keresztülgázoltak rajtunk. Nem ment a labda, birkóztunk, reklamáltunk. Hiába, hiszen csak azt tisztelik, aki jól játszik. Azt hitték a játékosok, hogy minden megy magától. Ígértem, hogy lesz meglepetés, speciel nem erre gondoltam. A mezben benne kell lennie a szívnek is, nem lehet úgy kimenni a pályára, hogy egymásra várunk. Jókor jött a pofon, remélem, hogy mindenki szemét fölnyitotta. Igenis, a név nem elég, kell mögé teljesítmény.
– A csapattal volt Zele Dániel is, az ő sorsa mikor dől el?
– Hétfőtől edz velünk, most kipróbáltam védekezésben és támadásban is. Pénteken megyünk még Százhalombattára, utána pedig leülünk és meghallgatjuk az elképzeléseit, a hétvégén eldől, hogy mi lesz a sorsa.
66 hozzászólás