Avar György szerint a második félidőben már extrát is nyújtott a csapat, de először a kezdő sípszótól precíznek kellene lenni.

 

Avar György: Tizenöt percig bizonytalanok voltunk, önbizalomhiánnyal küzdöttünk, nem harcoltunk, megadtuk magunkat. Aztán sikerült megállítani a Szegedet, a második félidőben pedig tudtuk szórakoztatni szurkolóinkat. Az a feladat, hogy a rossz kezdést kijavítsuk. Ha az istenek is úgy gondolják, meg a játékosok is, akkor megfogadják azokat a kéréseket, hogy fontos a kezdés, ne adjunk előnyt az ellenfélnek, mert óriási energiát emészt föl a fordítás. A Veszprém és a Szeged ellen is láttuk, hogy 10 perc elég, hogy nagy hátrányba kerüljünk. A kezdő sípszótól markáns védekezésre van szükség. Azt kértem, hogy nem kell extra, csak precíz megoldás, ha az jó, akkor lesz önbizalom, s akkor jöhet az extra. A második félidőben volt erre példa, például amikor Benis egy-egyben megverte Larholmot. Ez ma szélen már extrának számít. Patrick és Kurbely kapcsolata, a lábak közötti passzok, a Darkonak való bejátszások, a védések, az ütközések, ezek is ilyenek voltak. A Szeged partnerei voltunk a második félidőben. A Tatabánya ellen nem mondok extrát. Ha egyszer hajlandók lennénk csapattá összeállni, bármi lehetne. Ha nem, és mindenki egyedül próbálja megoldani,  s nem játszunk egymásért, a klubért, akkor nem lesz semmi. Abba az irányba próbáljuk terelni őket, hogy tudjunk jó csapatot is megverni.
Így, az alapszakasz felénél örülünk az öt pontnak, amink van a rájátszásra. Csalódás, hogy idegenből nincs pontunk. Viszont amink van, azok fontosak, az az egy, amit elhullajtottunk, sem végzetes. Van hiányérzetem viszont, mert két-három alkalommal olyan teljesítményt nyújtottunk, ami nem elfogadható, NB I-esként nem adhatjuk ennyire le, ez óriási gondot jelent. A junior meccs után új szakasz kezdődött, meglátjuk, így mire leszünk képesek.

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
Kategória: Interjú

56 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?