Zsigmond elnézést kért a második félidőért

Zsigmond Györgynél kicsapta a biztosítékot a Gödöllő elleni mérkőzés második félideje.

– Ismét kétarcú volt a csapat, mi volt ennek az oka?

– Az elsőben, amit láttam és látott a közönség, megközelítette az elvártat. Azt gondoltam, a csapat tartozik annyival a közönségnek, szponzoroknak, hogy gálát rendez, élvezi a játékot, mosolyog, szebbnél szebb akciókat vezet és fejez be. Hogy mi történt a második félidőben, arra csak a játékosok tudnak magyarázatot adni. Nulla volt a védekezés, talán csak Mazák mozdult meg. A második félidőben az 58. percben lőttük az első lerohanás gólunkat. Sétáltak a pályán, megvolt a meccs, a két pont, a többi le volt ejtve, mert harminc perc elég volt. Nem megyek el emellett szó nélkül, mert ez vérlázító volt, kicsapta nálam is a biztosítékot. Van elég bajunk, azt gondoltam, elég intelligensek lesznek a játékosok, hogy megértsék, nekünk mindenképpen föl kell kerülnünk. Az első félidővel hellyel-közzel meg lehet oldani a célt, a második a bennmaradáshoz is kevés. Át kell értékelni a játékosok szerződéseit, ez így nem mehet tovább. Mindig megvédtem őket, de ez sok volt nekem is. Elnézést kérek a közönségtől, a szponzoroktól, a város vezetőitől. Láttak egyrészt egy fantasztikus csapatot, és egy olyat amelyik várja a meccs végét, nem akar kézilabdázni. Rend kell, tiszta lap januártól.

– A fiatalok nem lendíthettek volna a csapaton, a hozzáálláson?

– Siposra, Feketére nem gondoltam, hogy beállítom ebben a helyzetben, Bánra igen. Szélen és középen is szerepet kapott, de támadás után a helyéről kaptunk gólt, s védekezésben háromszor is megforgatták. Nem tudom, mennyi lehetőséget tudok adni neki bizonyítani. Kovács Péter megállja a helyét, Nyitrai János védekezése hullámzó, hol magas szintű, az utóbbi 3-4 találkozón viszont bizonytalan. Mazák megoldotta a védekezést, ezt gyakorolják a Nyíregyháza ellen. Hogy ez mire lesz elég, nem tudom. Megteszünk mindent, de komoly elbeszélgetések lesznek a héten.

– Ellenük kétszer kell nyújtani azt, amit az első félidőben.

– Valószínű, hogy 60 percen keresztül nem lehet egyenletes jó teljesítményt nyújtani. De a második félidő elején 15 percnyi fegyelmezett, pontos játék elég lehet. MOst is azt terveztem, hogy így lesz, s lehetőséget kapnak a fiatalok, de amikor egyre fogy az előny, hogyan küldtem volna be őket? Szeretném, ha 40-45 percig kitolnánk a jó játékot. Így nem lehet, hogy valaki úgy érzi, az első játékrészben megtett mindent, ezért a másodikban leül a fotelba, felrakja a lábát és bekapcsolja a tévét, úgy tesz mint egy szurkoló, csak ő közben a pályán van.